Biztosan te is jártál már úgy, hogy egy kiadós nyári zivatar után csak kapkodtad a fejedet a hatalmas dörgések hallatán. Amikor végre elállt az eső, és kimerészkedtél a ház elé, a tetőn lógó cserepek látványa már önmagában is elég ok a szorongásra. Sokan ilyenkor azonnal hívják a biztosítót, abban a hitben, hogy a kártérítés zökkenőmentesen érkezik majd, de sajnos a valóság gyakran kiábrándító. A tetőfedők titkos listája: 7 apró hiba, ami miatt a biztosító megtagadhatja a viharkár kifizetését, pontosan azokat a rejtett buktatókat mutatja meg, amikről a legtöbb tulajdonosnak fogalma sincs, amíg nem szembesül a visszautasító levéllel.
A biztosító társaságoknál dolgozó kárszakértők pontosan tudják, mit keresnek. Nem csak a vihar erejét mérik, hanem a tető állapotát is. Ha a tető eleve rossz állapotban volt, ők ezt hanyagságnak tekintik, ami kiváló indok a kártérítés csökkentésére vagy teljes elutasítására.
Sokan azt hiszik, ha a cserép a helyén van, minden rendben. Pedig alatta a faszerkezet is öregszik. Ha a kárszakértő korhadt, elöregedett tetőléceket talál a sérült cserép alatt, azt fogja mondani, hogy a vihar csak az utolsó csepp volt a pohárban. A kártérítést ilyenkor gyakran megtagadják, hiszen a szerkezet már a szél előtt is megérett a cserére.
A vihar nem tépi le a megfelelően rögzített cserepet, csak ha orkánerejű szél fúj. Ha viszont egy gyengébb széllökés is kárt tesz a tetőben, a biztosító rögtön arra gyanakszik, hogy a cserepek már korábban elmozdultak, vagy nem lettek megfelelően rögzítve. A karbantartás hiánya itt is a kárigényedet gyengíti.
Nem minden hiba látszik kívülről. Sokszor a tetőfedő szakember korábbi munkája okozza a gondot, amit te, mint tulajdonos, észre sem veszel, amíg az első komolyabb vihar nem jön.
A viharkapocs egy apró, filléres fém alkatrész, ami a cserepet a léchez rögzíti. Sok házon ezek teljesen hiányoznak, mert a kivitelező spórolni akart a munkaidőn. Amikor jön a vihar, a cserepek úgy repülnek le, mint a dominók. A biztosító ilyenkor azt mondja: a kár megelőzhető lett volna megfelelő rögzítéssel.
A kémények körüli bádogozás vagy az élek zárása sokszor elöregszik. Ha a biztosító azt látja, hogy a vihar okozta beázás valójában egy repedezett, rozsdás bádogszegély miatt történt, akkor a kárigényedet nem viharkárként, hanem elhasználódásként kezelik. Ez pedig az elutasítást vonja maga után.
Sokszor nem is a tetőn lévő hiba, hanem a papírmunka hiánya okozza a galibát. A biztosítási szabályzatok tele vannak apró betűs részekkel, amikre a legtöbben legyintenek.
Ha a múltban javíttattál valamit a tetőn, de nem kértél róla hivatalos számlát, a biztosító számára a javítás meg sem történt. Ha a vihar pont azon a részen okoz kárt, amit te "okosba" javíttattál meg, a kárrendezés során nehéz bizonyítani, hogy a munka szakszerű volt.
Sokan csak napokkal a vihar után szólnak a biztosítónak, miután már "rendet tettek". Ha a bizonyítékokat, vagyis a letört ágakat, a földön heverő cserepeket elhordod a kárszakértő érkezése előtt, ő már nem tudja rekonstruálni a kár mértékét.
Ez talán a leggyakoribb hiba. Sokan évekig nem frissítik a biztosításukat, miközben a ház értéke vagy a felújítások miatt a tető értéke is nőtt. Ha a kár összege meghaladja a kötvényben szereplő keretet, a biztosító csak részlegesen fizet, vagy a biztosítási érték alulméretezettsége miatt arányosítást alkalmaz.
Az ingatlanunk a legnagyobb vagyontárgyunk, a tető pedig a ház legfontosabb védőpajzsa. Egy kis odafigyeléssel és a fentiek betartásával nemcsak a viharoktól, hanem a biztosítós ügyintézés okozta fejfájástól is megkímélheted magad. A megelőzés nem pénzkidobás, hanem befektetés a nyugodt alvásba, főleg amikor odakint tombol az időjárás.