Biztosan te is érezted már azt a kellemetlen, dohos szagot egy esősebb ősz után, amikor beléptél a padlástérbe vagy a kémény melletti szobába. Sokan csak legyintenek rá, pedig a beázás hosszú távon komoly szerkezeti gondokat okozhat. Sokan keresik a választ arra, hogy miért ázik be a kémény töve? 5 szakértői megoldás, amivel elkerülheted a falak penészesedését, és ebben a bejegyzésben pont ezeket a rejtett hibákat vesszük át, amikkel a legtöbb háztulajdonos találkozik.
Amikor meglátod a sötét foltokat a tapétán vagy a vakolaton, még nem kell pánikba esni, de az idő sürget. A víz alattomos jószág, és ha megtalálja az utat a tetőfólia és a kéménytest találkozásánál, onnantól kezdve csak idő kérdése, mikor jelenik meg a penész a nappali falán is.
A legtöbb esetben nem maga a kémény építése a ludas, hanem az a pont, ahol a kéménytest és a tetőfedés találkozik. Ez egy olyan kritikus zóna, ahol a hőtágulás és a folyamatos mozgás miatt az anyagok idővel elfáradnak. Gondolj bele, a kémény nyáron felforrósodik, télen hideg, a tető meg mozog a szélben. Ez a fizikai igénybevétel kikezdi a legdrágább szigetelést is.
Sokszor a kivitelezési hiba már évekkel korábban megtörtént, de csak akkor látszik, amikor egy hosszabb, szeles esőzés során a víz oldalról kapja el a kémény tövét. Ha a bádogozás nem zár tökéletesen, a víz egyszerűen bejut a padlástérbe, onnan pedig a falakban folytatja az útját.
A bádogozás az elsődleges védelmi vonal. Ha a fémlemezek elváltak a kéménytől, vagy a rögzítő csavaroknál a tömítés elöregedett, a víz egyenesen a tető alá folyik. Érdemes évente legalább egyszer, de inkább a tél beállta előtt egy létrával felmászni, és megnézni, látni-e rést a lemez és a kémény találkozásánál.
A megfelelően kialakított bádogozásnak úgynevezett szélfogóval és takarólemezzel kell rendelkeznie, ami a vizet a cserepekre vezeti vissza, nem pedig alájuk.
Ha a hagyományos bádogozás már nem nyújt elegendő védelmet, sokan váltanak a modernebb, öntapadós kéménytömítő szalagokra. Ezek a tekercses anyagok rugalmasak, így követik a cserép hullámformáját, és kiválóan tapadnak a kémény falához.
Sokan elfelejtik, hogy a beázás nemcsak a tető síkjából jöhet, hanem magából a kéményből is. Ha a kémény tetején a beton sapka repedt, vagy a vakolat hullik, a víz behatol a kéménytestbe. Onnan pedig a tégla vagy a beton vezeti a nedvességet lefelé, egészen a lakótérig.
Gyakran a páralecsapódás okozza a beázáshoz nagyon hasonló tüneteket. Ha a kémény körül a tetőfólia nem szellőzik megfelelően, a lakásból felfelé szálló meleg levegő a hideg kéménytesthez érve kicsapódik. Ez a nedvesség aztán elkezdi áztatni a szigetelést és a tetőszerkezetet.
Bármennyire is szeretsz otthon ezermesterkedni, bizonyos magasságok és veszélyes szerkezeti elemek esetén érdemes profira bízni a dolgot. Egy szakember nemcsak a látható repedést látja, hanem azt is észreveszi, ha a tető rétegrendje nem megfelelően lett kialakítva az építéskor.
A kémény körüli problémák nem tűnnek el maguktól, sőt, a tél közeledtével csak súlyosbodnak. A fagyás-olvadás ciklus tágítja a repedéseket, és tavaszra már nemcsak egy kis folt, hanem vizes vakolat fogad majd. Ha időben ránézel a tetőre, és megteszed ezeket az egyszerű lépéseket, rengeteg bosszúságtól és később komolyabb felújítási költségtől kímélheted meg magad. A biztonságos otthon egyik alappillére a száraz fal, amiért érdemes most egy kis időt szánni a tetőtéri szemlére.