Képzeld el a szituációt: reggel kinézel az ablakon, és látod, hogy a múlt éjszakai szélvihar nemcsak a kerti bútorokat rendezte át, de komoly darabokat szakított le a tetődről is. Az első gondolatod a pánik, utána meg a kérdés, hogy vajon mennyibe fog kerülni a mesterember, és vajon a biztosító fizet-e egyáltalán. Sokan ott rontják el, hogy csak a dühükben hívják a szakembert, pedig a Tetők és biztosítók: Mit kell tenned a viharkár bejelentésekor, hogy ne a saját zsebedből fizesd a javítást? kérdéskörben a kulcs az elővigyázatosság és a precíz dokumentáció.
Sajnos a biztosítók nem a nagylelkűségükről híresek, ha kárrendezésről van szó. A saját érdeked, hogy minden apró mozzanatot úgy rögzíts, hogy ne lehessen belekötni a kárigényedbe.
Amint elállt a szél, a legfontosabb, hogy ne csak nézd a bajt, hanem örökítsd is meg. A biztosító szakértője hetekkel később fog kijönni, addigra pedig a nyomok kopnak, a beázás foltjai megszáradnak, vagy éppen az eltűnt cserepek helyét elborítja a gaz.
A legtöbb lakásbiztosítási szerződés pontosan meghatározza, hány napod van a kár bejelentésére. Általában ez két-három napot jelent. Ha ezt kicsúszod, könnyen hivatkozhatnak arra, hogy a késedelem miatt nem tudták hitelt érdemlően felmérni a káreseményt.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy érzelmi alapon, feldúltan telefonálnak. Ez nem jó stratégia. Maradj higgadt, légy tárgyilagos, és csak a tényekre koncentrálj. A bejelentést mindenképpen írásban, e-mailben is küldd el, hogy nyoma legyen a dátumnak és az ügyintézésnek.
Ez a rész az, ahol a legtöbben elbukják a kártérítést. A biztosító elvárja tőled, hogy a lehetőségeidhez mérten akadályozd meg a további kár keletkezését. Ha például az eső tovább áztatja a padlást, kötelező ponyvával vagy fóliával letakarnod a sérült részt.
Viszont vigyázz, mert a javítást nem szabad elkezdened a kárszakértő érkezése előtt. Ha lepakoltatod a törmeléket, vagy kicserélteted a cserepeket anélkül, hogy a biztosító látta volna, akkor gyakorlatilag lemondtál a bizonyítási lehetőségedről. A kárhelyet abban az állapotban kell hagyni, ahogy a vihar után hagytad, kivéve persze, ha a további beázás megakadályozása érdekében életveszélyes állapotot kell elhárítanod.
Szakembert csak akkor érdemes hívni a kárhelyszínre, ha a biztosító kárszakértője már megtartotta a szemlét, vagy ha írásban kaptál engedélyt a sürgős helyreállításra. Mindig kérj részletes, tételes árajánlatot a javításról, amiben külön szerepel az anyagköltség és a munkadíj.
Megesik, hogy a biztosító arra hivatkozik, a tetőd állapota már a vihar előtt sem volt megfelelő, vagy a vihar nem érte el a szerződésben meghatározott szélsebességet. Ilyenkor jön el az idő, hogy elővedd a dokumentációdat.
Ha a fotók és a pontos bejelentés alapján igazad van, ne fogadd el szó nélkül az első elutasítást. Panasszal élhetsz, és ha az sem vezet eredményre, kérheted a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását. Ez egy ingyenes folyamat, ami sokkal egyszerűbb és gyorsabb, mint a bírósági út.
Ne csak akkor olvasd a biztosításod, amikor baj van. Érdemes évente átnézni, hogy a biztosítási összeg fedezi-e a házad jelenlegi értékét. Ha az elmúlt években felújítottad a tetőt, vagy új tetőablakokat építettél be, a biztosítási összeg már nem biztos, hogy fedezi a tényleges helyreállítási költségeket.
Az egész folyamat akkor működik olajozottan, ha tisztában vagy a jogaiddal. Nem kell félni a biztosítóktól, de fel kell készülni arra, hogy ők is csak a szerződés alapján dolgoznak. Ha te pontosan dokumentálsz, betartod a bejelentési határidőket, és gondosan vigyázol a kárhelyre a szemléig, akkor jó eséllyel nem a saját pénztárcád fogja bánni a vihar okozta károkat. Legyél következetes, és kezeld a kárrendezést úgy, mint egy adminisztrációs feladatot, aminek a végén te kerülhetsz ki győztesen.